„Izrael megveri Iránt” – Robert C. Castel a Mandinernek Izrael akciójáról

Az izraeli biztonságpolitikai szakértő elmondta: ő már hosszú évek óta mondogatja, hogy erre a támadásra előbb-utóbb sor kerül. Interjú!

Katonai téren Benjamin Netanjahu nem vállalt nagy kockázatot, hiszen Irán gyengébb, mint valaha, hatásos válaszra aligha képes.
„Izrael beváltotta ígéretét és nagyszabású támadássorozatot indított Irán ellen. Az akcióban meghalt Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, három magas rangú katonai vezető és hat atomtudós, valamint súlyosan megrongálódott több atomlétesítmény. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök »sikeres nyitócsapásról« beszél, ami azt sejteti, hogy az események még messze nem értek véget.
Katonai téren Benjamin Netanjahu nem vállalt nagy kockázatot, hiszen Irán gyengébb, mint valaha, hatásos válaszra aligha képes.
Proxyhálózata szétzilálódott, a szíriai Aszad-rezsim megbukott, a libanoni Hezbollah a túlélésért küzd, a Hamásznak csak írmagja maradt, az iraki síita milíciák közül már korábban több jelezte, hogy inkább kimaradna a geopolitikai csetepatékból. A jemeni húszi lázadók folytatják ugyan támadásaikat az izraeli és izraelinek vélt hajók ellen, de rakétáik és drónjaik képtelenek jelentős károkat okozni a zsidó államnak. Teherán közvetlen csapásra alkalmas eszközök terén is csehül áll, hiszen mikor 2024 áprilisában 300 drónt és rakétát indított Izrael ellen, abból összesen 20 csapódott be és azok sem okoztak jelentős károkat. Miután pedig októberben Izrael elpusztította Irán légvédelmi képességeinek javát, most pedig tovább tizedelte azt, így az ország szinte védtelen.
Az iráni rezsimet ráadásul a belföldi problémák is egyre inkább szorongatják. Az országot sújtó szankciók miatt tavaly az infláció 40%-os volt, az embereknek 30-50%-a él a szegénységi küszöb alatt, a 25 és 40 év közötti férfiaknak fele munkanélküli. A belső feszültségeket jól mutatja, hogy januárban a Forradalmi Gárda 150 ezer fegyveres bevonásával végzett gyakorlatot arra készülve, hogy miként védenék meg Teheránt egy szárazföldi támadás ellen. Mivel sem Amerika sem Izrael, sem az Öböl országok részéről nem fenyeget ilyen veszély, és belföldön sincsenek potens felkelők, akik a fővárost ostromolhatnák, a rezsim üzenete egyértelmű volt: képes és kész leverni egy potenciális népfelkelést. Az iszlamista vezetés éppen a gazdasági nehézségek miatt adta be a derekát és kezdett közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal az atomprogramjáról.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az izraeli biztonságpolitikai szakértő elmondta: ő már hosszú évek óta mondogatja, hogy erre a támadásra előbb-utóbb sor kerül. Interjú!
Nyitókép: corvinak.hu
***